Iskolánk tanulói és tanárai minden év június 4-én, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján, megemlékeznek a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Ezúttal úgy gondoltuk, hogy ennek legméltóbb módja az lenne, ha látogatást tennénk a Trianon Múzeumba Várpalotára. Elhatározásunkat tettek követték: az előzetes egyeztetések után 27 cherneles diák-zömében a 7-8.évfolyamból-indult útnak május 26-án délelőtt három tanár kíséretével, hogy az előre egyeztetett múzeumi programokon részt vegyen.

Rövid palotai városi séta után érkeztünk meg a Trianon-kiállításnak otthont adó Zichy-kastélyhoz, ahol 3 csoportra osztva forgószínpad szerűen a következő programokon vehettünk részt: egyik csapatunk tárlatlátogatást végzett, mialatt a második csoport „tárgy simogató” múzeumpedagógiai foglalkozáson ismerkedett meg a korabeli fegyverekkel és mindennapi használati tárgyakkal. Ezalatt a harmadik team minden leleményességét és a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos iskolai tudását, valamint egyéb ismereteit felhasználva próbált
kijutni a szabadulószobából. A múzeumlátogatásunk végén a játékszobában tehette ki-ki próbára, a szerzett tudását, szerencséjét. Itt memóriakártyával, történelmi személyeket ábrázoló magyar kártyával, rulettel próbáltuk felülírni a trianoni békeszerződés eredményeként fennálló történelmi valóságot. A kulturális programot kulináris élvezetek zárták: a szellemi táplálék után Öcsi bácsi Cukrászdájában mindenki választhatott ízlésének és pénztárcájának megfelelő finomságot a sok sütemény és fagyi közül. Csoportunk a nagy melegtől, a látottaktól és az elfogyasztott édességektől kissé elpilledve délután 17.30 körül ért
haza. A kirándulás során szerzett ismeretek tartósságáról a diákok pár nappal később egy Totó típusú feladatlap kitöltésével bizonyosodhattak meg. A gyerekek általános véleménye az volt, hogy több ilyen programra lenne szükség, mert ezzel sokkal érdekesebbé lehetne tenni a tanulást. 

A kirándulás lebonyolításában nyújtott segítségükért külön köszönet jár Csordásné Bölcsics
Márta és Fehér Éva tanárnőknek.

Kardos Gábor